Az operától a játékfilmig, a színdarabtól a rajzfilmig időről időre felbukkan a Hamupipőke-történet, a Grimm testvérek híres meséje. Örökké aktuális az üzenete: minden rosszakarat, irigység és ármány ellenére boldog lehet az, aki jó. Legalább is a mesében.

Az árva lány, a mostoha, a tündér, a bál, a herceg és a cipellő – amely csak Hamupipőke lábára illik – a legváltozatosabb formában jelent már meg újabb és újabb mesetestet építve az alapmotívum csontvázára. Egy hajdani olasz változatára Rossini – alkotói fénykorában, 1817-ben – különleges vígoperát írt. Ebben a műfajban Rossini zenéje gyakran merül bele az ismétlés, a fokozás, a tempó mámorába. A Hamupipőkében azonban az iram soha nem veszti fékét. Az örökkön cinikus mester a buffo és tündérmese találkozásából fakadó stílustörést a partitúrában elrejtett lábjegyzetekkel, a zenei szövegbe szőtt lírai „kiszólásokkal” ellenpontozta.

Évszázadunk elején Rossini Hamupipőkéjét újra felfedezték Magyarországon is. Most balett lett belőle Pécsett.

Ez azonban így nem teljesen igaz – hallottuk Vincze Balázstól, a Pécsi Balett igazgatójától. Az opera cselekményét nem vették át, csak a csodálatos, játékos, dallamos zenét, arra táncolják el az eredeti mesét. Wéber Kristóf zenei vezető néhány perc erejéig más korabeli zeneszerzőktől is elhelyezett odaillő idézeteket a muzsikában. A produkció szakmai tanácsadója Keveházi Gábor, a koreográfus Gáti Rita, és igen nagy szerep jutott Andrea T. Haamer díszlet- és jelmeztervezőnek, hiszen a mesejáték kosztümös. A kamaraszínházban március 24-én lesz a bemutató. A Hamupipőke kettős szereposztásban kerül színpadra. A címszerepet Kozár Eszter és Sasvári Laura táncolja.

A Pécsett színpadra kerülő új mesebalett az alkotók szándéka szerint látványosságával, színességével a gyerekek és a felnőttek fantáziájára egyaránt kíván hatni, és főképp örömet szerezni.

Dunai I.