- Mohay Réka - bama.hu - 2022. 10. 03. -

Különleges világ tárul elénk

Szeptember 17-én mutatták be Pécsen a Pécsi Balett Zorba című táncjátékát, amelyet az elmúlt hét végén ismét láthatott a közönség két alkalommal a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A teltházas előadást pénteken kitörő lelkesedés fogadta a közönség soraiból.

A Nikosz Kazantzakisz regénye alapján készült film, s a benne megjelenő ikonikus szirtaki is ismerős lehet a nézőnek, ám érdemes utánaolvasni a film cselekményének, amelyet a táncjáték is nagymértékben követ, egy-egy részlet így válhat igazán tisztává.

A Pécsi Balett adaptációjának két főhőse John (Szabó Márton) és Zorba (Koncz Péter) egy elzárt faluközösségbe érkezik, ahol a szerelmi sokszögek, kirekesztés és megvetés, gyilkosság és öngyilkosság, erőszak és kegyetlenség viharain át vezet az útjuk.

Juhász Zsolt és Zachár Lóránd koreográfiája a néptánc elemeit is ötvözik, bár a végső szirtakin és egy-egy további motívumon kívül az utóbbi kevésbé köszön vissza. Lehetne hangsúlyosabb Zorba alakja is címszereplő mivoltához képest – több figyelem jut az író, John karakterének.

A drámai helyzetek a második felvonásban tetőznek, kidolgozott és árnyalt a fiatal özvegy (Frank Edina), az őt reménytelenül szerető Pavlisz (Balogh Csongor) és annak apja (Molnár Zsolt) közötti konfliktus láncolat, amelyből John és Zorba, valamint a helyi közösség sem maradhat ki.

A két felvonásos darabban megjelenik a végzet és az elkerülhetetlen sors görög istennője, Ananké is, akit Marina Pérez Ahedo érzékletesen és erős színpadi jelenléttel személyesít meg.

Az előadás készítőinek nem titkolt célja az életigenlés üzenetének átadása, miszerint a tragédiák és a fájdalmak után is meg lehet találni az élet értelmét, a közös tánc ritmusában feloldva az örömöt és bánatot. Bár a tervezett katarzis meg tud születni a zárójelenet közös szirtakijában, a váltás az utolsó jelenet és az azt megelőző tragédiák sorozata között rendkívül éles, s talán nagyobb hatást és erősebb feloldást jelenthetett volna, ha az életörömnek hangot adó végső tánc megszületése valamivel fokozatosabban épült volna fel.

A sajátos látványvilág, a zene és a tánc különleges hangulatú összhangja mindenesetre maradandó élményt kínál, a darab végén a néző az ismételt megtekintéshez is kedvet kaphat.

Mohay Réka

Fotó: Juhász Éva