Dunántúli Napló - Mészáros B. Endre - 2007. március

A mesélős balett után most igazi újhullámos kortárs táncelőadást láthat a pécsi közönség, a Bahnhof elgondolkodtató alkotás.

Karakterek, jellemek és a találkozások konfliktusainak színtere a Bahnhof, amelyben a táncos jelenetek háttérvetítéssel kapnak mélyebb értelmet
Már a formai megoldás is olyan rendkívüli újdonságokat tartalmaz, amilyenre nem volt még példa hazánkban. Jurányi Patrick koreográfus-rendező ugyanis egyórás filmet készített a mozgás képi megerősítésére, a balettest háttérvetítéssel zajlik. Másrészt a pályaudvaron áthaladó emberek típusait a dzsesszből, punkból és beatből gyúrt muzsika ugyancsak segít jobban megérteni. A film a pályaudvaron megforduló emberek életéből idéz jelenteket, miközben feltárul egy sajátos társadalmi keresztmetszet. Egyes szám első személyben megy a mozi, hogy a néző is hozzátegye saját gondolatait. Mert a pályaudvar igen érzelemgazdag világ. Az utasok többsége egyedül érkezik, de lélekben és szellemben már egy új dimenzió felé halad tovább.

Az első felvonás a karaktereket hozza közelebb, a második részben az emocionális kérdések elevenednek meg. Jurányi Patrick hangsúlyozta a díszlet és a jelmez fontos kiegészítő szerepét, melyek a zárt térben felerősítik a konfliktusokat. A Bahnhof alapgondolata az, hogy születésünk után az életben ? a pályaudvaron ? a társadalom belehelyez minket valamilyen szerepbe, majd a sínek, az utak kereszteződnek, elvisznek mindenkit valamilyen irányba, hogy legvégül nekiinduljunk az ismeretlen alagútnak. Amikor Fellini végzett a Nyolc és féllel, a cirkuszporondos befejezést választotta, de volt egy másik változat is, hogy a szereplők felszállnak tiszta fehérben egy vonatra. A Bahnhofban tulajdonképpen így zárul a történet.
 
Bahnhof, avagy egy kísérleti darab születése
Jurányi Patrick Bécsben született és nőtt fel. A rendszerváltással tért haza tanulni, és a balettfőiskolát elvégezve az Operaház tánckarába került. Majd Helsinkibe kapott szerződést, ahol egy súlyos sérülés vetett véget szólókarrierjének. Hazatérve táncbetéteket készített több színháznak. A koreografálás közben a rendezés fortélyait is megismerhette, így Keveházi Gábor felkérésére Pécsett ő állította színpadra a Notre Dame-i toronyőrt. A sikeres előadás után visszahívták egy a kamaradarab rendezésére is, így született meg a Bahnhof.

Mészáros B. Endre