1884 utolsó hónapjaiban kezdte meg Verdi az opera kompozíciós munkáit, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.” A shakespeare-i mű kellő teret és alkalmat ad a féltékenység lassú kibontakozására, az operában azonban sűrítettebb a fogalmazás. Az opera Otelloja Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végén már megérik benne a bosszú gondolata. A szövegkönyv lényegében kétszemélyes darab, mert az opera Desdemonája szűzies és hűséges, meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte mindvégig érezhető.

A tánc érzéki művészet, melynek közvetítője a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elűzhetetlen "zöld szemű szörny" megjelenésével.  Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.

„Az eredeti történet elképesztően komplikált és szövevényes. Hihetetlenül nehéz megfogalmazni még operában is, nemhogy a tánc nyelvén. Mi a cselekményt alapvetően az öt főszereplő (Otello, Desdemona, Jago, Emilia és Cassio) személyén és kapcsolatrendszerén keresztül jelenítjük meg. A nehézsége ellenére azért választottam az Otello-t, mert az összes alapvető emberi érzelem megjelenik benne, ráadásul a legnagyobb amplitúdóval: árulás, szerelem, féltékenység,bosszú, féktelen harag. Szerintem akkor jó egy balettelőadás, ha a három alapelem: a látvány, a zene és a történet harmonikus egyensúlyban van. Verdi gyönyörű muzsikája adott, valójában ez inspirál mindannyiunkat. Különleges vizuális élményt is szeretnénk nyújtani: az alaphelyszín egy mobil móló, melynek elemeit a táncosok építőkockaként mozgatják az előadás folyamán. A díszlet szerves része a produkciónak, mely gyorsan, látványosan változik. Hogy mi számomra Otello üzenete? Otello és Desdemona szenvedélyesen szeretik egymást, Jago hatására Otello mégis elveszti bizalmát feleségében és szörnyû véget érnek. Jago nem kezeli egyenrangú partnerként Emiliát, kapcsolatuk borzalmas, mégis megmarad, Emilia kitart férje oldalán. Hány ilyen kapcsolat van manapság a világban, közvetlen környezetünkben is akár! Mi a baj velünk, férfiakkal és nőkkel? Bízom benne, hogy minden nézőben ez vagy ehhez hasonló kérdés fog felmerülni az előadás végeztével. Szeretném, ha sokáig gondolkodnának...” – Vincze Balázs

Balett két felvonásban
A bemutató időpontja: 2011. november 25. | Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház
Budapesti bemutató: 2012. január 20. | Művészetek Palotája

Az előadás megvalósítását támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

Fotó: Körtvélyesi László