A Pécsi Balett, a Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa program nagykövete 2010-ben ünnepli megalapításának 50 éves évfordulóját. Vadonatúj és az alkalomhoz méltó, igazán különleges nagyszínpadi bemutatóval zárjuk a jubileumi évet. Cameron McMillan nemzetközileg elismert alkotó A Jó és a Rossz kertjében címmel készített nagyszínpadi koreográfiát a társulat számára. 

„Az 50. születésnapját ünneplő, s idén Pécs városának kulturális nagyköveti szerepét is magára vállaló együttes eme előadása méltó az elődökhöz, és fontos esemény Európa Kulturális Fővárosának programjai között.” – www.tanckritika.hu  2010. 12. 07.

„Az új-zélandi Cameron McMillan koreográfiája tehát magasra tette a lécet, bizonyos értelemben ki is jelölve azt az utat az együttes számára, amelyen járva újra magára vonhatja a világ szemét.” – Echo 2010/5-6

„Az elmúlt évtizedben nem volt arra példa, ami a Jó és a Rossz kertjében péntek esti bemutatóján történt: perceken át állva tapsolt a közönség. (?) Egy olyan monumentális táncelőadást alkotott az új-zélandi Cameron McMillan, amelyre néző és táncos évekig maximum etalonként fog emlékezni, ehhez viszonyítva az elkövetkező nagyszínházi tánceseményeket.” – Dunántúli Napló, 2010. november 22.

---

Az 50 éves Pécsi Balett ünnepi nagyszínpadi bemutatója
A bemutató időpontja: 2010. november 19. | Pécsi Nemzeti Színház, Nagyszínház
Budapesti bemutató: 2010. december 5. | Művészetek Palotája

A produkció a Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával  valósult meg.

„Nagyszínpadi koreográfia koncepciójaként már igen régóta gondolkodom a hét főbűn témakörén. A bűnök és a róluk szóló tanítások, melyeket leginkább a katolikus egyházhoz kapcsolunk, s melyek gyökerei a 4. századra vezethetők vissza, jelentős szerepet játszanak a nyugati társadalmak társas érintkezésének rendszerében évszázadok óta.
A tánc egy igen nagyerejű médium, mely képes az emberi lélek finomságait és bonyolultságát a maga eszközeivel bemutatni. A tánc nyelvének segítségével szeretném megmutatni, hogyan van jelen a hét főbűn a ma társadalmának mindennapjaiban; s mindezt oly módon kívánom megjeleníteni és értelmezni, hogy a mai nézők számára releváns és befogadható legyen, mintegy önmagukra ismerjenek.
Egy olyan egyedülálló előadást látok magam előtt, mely egyszerre nyeri el a szakmai finomságokat értő táncrajongók és az előadást megérteni kívánó és szórakozni vágyó széles közönség tetszését.” – Cameron McMillan

Cameron McMillan
Táncművész/koreográfus

„A világ táncszínpadának egyik hihetetlenül lenyűgöző és intelligens táncművésze” írta az Observer(UK).

Az új-zélandi Cameron McMillan a melbourne-i balettiskolában kezdte tanulmányait (The Australian Ballet School), majd 1997-ben felvételt nyert az Új-Zélandi Királyi Balett (The Royal New Zealand Ballet) társulatába. Még ebben az évben első helyezést ért el a tokiói "Asian/Pacific International Ballet Competition" balett versenyen. Az Új-Zélandi Királyi Balettben eltöltött években már igen hamar a társulat vezető táncosa lett. Az együttes klasszikus és kortárs repertoárjában egyaránt főszerepeket táncolt (Csipkerózsika, Diótörő, Hamupipőke, James a Sylphide-ben, Jonathan Harker a Drakulában, valamint címszereplő volt a Pán Péterben. A rövidebb, ill. kortárs produkciók közül Mark Morris: Drink to me only with thine eyes, George Balanchine: Allegro Brillante és Agon című munkáiban táncolt, valamint Jiri Kylian, Graeme Murphy, Douglas Wright, és Michael Parmenter koreográfiáiban dolgozott.

2001-ben Londonba költözött az Angol Nemzeti Balett hívására. Itt a klasszikus repertoár szólistájaként dolgozott. Éhsége az új kihívásokra, a kortárs munkákra nem hagyta nyugodni és csatlakozott a Rambert Dance Company társulatához, ahol nemcsak táncművészként, hanem alkotóként is részt vett korunk legizgalmasabb koreográfusainak munkáiban (Christopher Bruce, Michael Clark, Rafael Bonachela, Wayne McGregor, Javier De Frutos,  Merce Cunningham).

2007 óta szabadúszó. Kulcsfontosságú tagja Rafael Bonachela projektjeinek a Bonachela Dance Company együttesnél. A Soledad és az E27SD c. díjnyertes duettek szereplője, olyan nagyszabású produkciók mellet, mint a Voices, a Square Map of Q4, és a The Land Of Yes, The Land Of No. Táncmûvészi karrierje mellett szabadúszóként tanár, próbavezető és asszisztens is. Rafael Bonachela számos koreográfiáját állította színpadra a világ különböző részein.
Időközben az Új-Zélandi Királyi Balett meghívására Rómeót táncolt, és a
The Bermuda Civic Ballet Coppelia című előadásában Franz szerepét bízta rá.
Turnézott az Australian Dance Theatre-rel Európában Garry Stewart: G c. produkciójával. Táncművészként és koreográfusként egyaránt fontos szereplője korunk táncművészetének.

Táncművészként, bármely együttesről legyen is szó, minden alkalmat megragadott, hogy az alkotás folyamatában részt vegyen, koreográfusi pályáját tudatosan építette a kezdetektől. 1999-ben készítette első önálló koreográfiáját Unsuspecting View címmel, mely az Új-Zélandi Királyi Balett repertoárjára került, s 2001-ben turnézott vele az együttes.

Azóta Cameron négy alkalommal is készített koreográfiát a Rambert Dance Company táncosainak. Ezek egyike a Verge, mely 2006 novemberében bekerült az együttes nagyszínpadi repertoárjába. A jelmezeket a méltán híres divattervező Roland Mouret készítette, a zenét egy kortárs brit zeneszerző, Elspeth Brooke írta. 2007-ben ismét felkérte koreografálni az Új-Zélandi Királyi Balett. 'Equilibrium' címû produkcióját óriási elismeréssel fogadta a szakma, az együttes pedig turnézott vele Sydney-ben, Ausztráliában és a kínai Shanghai Nemzetközi Művészeti Fesztiválon.  2007-ben, szintén meghívásra részt vett a Dancelines koreográfiai kurzuson a Royal Opera House-ban és bemutatta  'Quartet' címû munkáját a Touch Wood program keretében a The Place-ben, Londonban. Duettjét 'And then, you were gone' címmel Rafael Bonachela táncosai a londoni Southbank Centre-ben mutatták be. Az Intoto Dance együttes felkérésére készítette  'Await 14' c. munkáját. 2010 februárjában mutatja be legújabb koreográfiáját a Transitions Dance Company (Trinity/Laban).

2009 márciusában harmadik helyezést ért el ESO című koreográfiája a Milwaukee Balett előadásában a Genesis International Choreographic Competition elnevezésű versenyen az Egyesült Államokban.

Az egészen különböző klasszikus és kortárs táncegyütteseknek  készített munkái mellett, koreográfusként részt vesz a divatvilág és a könnyűzene projektjeiben. Igazán sokszínű, sokoldalú 21. századi alkotó.