A Pécsi Balett, Magyarország első modern balett együttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként, 1960-ban alakult Eck Imre Kossuth-díjas, Liszt-díjas érdemes és kiváló művész vezetésével.

Eck Imre 1960-ban történt műhelyalapítása és munkássága mérföldkő a magyar táncművészet történetében. Túllépve a klasszikus balettek mesevilágán a modern tánc megteremtőjeként tiszteljük. Alkotói forradalmának lényege a mozdulatok és formák gondolattal való megtöltése, a mai ember problémáinak, morális kétségeinek, érzelmi amplitúdóinak táncszínpadi megvalósítása. Az eck-i formanyelv újszerűségét, az előadások gondolatiságát és katartikus érzelmi erejét kitörő lelkesedéssel üdvözölte a szakma, a közönség, a város és az ország vezetése. A társulat már a kezdetektől nagyon fontos értékközvetítő szerepet töltött be, hiszen a műfaj nemzetközisége folytán a legkönnyebben exportálható értéke volt hazánknak. Ez a misszió valójában az együttes létrehozását is generálta, fennmaradását, fenntartását pedig azóta sem tette kérdésessé bármely nehéz gazdasági helyzetben. A tánc univerzális nyelvének segítségével képviseli a Pécsi Balett ma is a magyar kultúrát és Pécs városát világszerte.

Eck Imre: Az iszonyat balladája (1961, Eck Imre, Bretus Márta, Tóth Sándor, Árva Eszter)

Eck formanyelvének és a pécsi együttes sikereinek hatására, inspirációjára jött létre 20 évvel később a Győri Balett, majd a Szegedi Kortárs Balett és a számos jelentős és kisebb modern, ill. kortárs együttes is.
Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója, 1960-tól 1969-ig balett igazgatója, majd 1992-ig művészeti vezetője és koreográfusa volt az együttesnek.

Eck Imre: Hiperbola (1964, Árva Eszter és Tóth Sándor)

Tóth Sándor Érdemes művész, a Pécsi Balett alapító tagja 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Igazgatása alatt indult el egy új vonulat a balett életében, melyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok lehetőséget kaptak arra, hogy a Pécsi Balettel dolgozhassanak. A szakma és a közönség szívesen fogadta műveit, melyek tükrözték zenei ízlését, formaérzékét, humorát, a klasszikus balett, a jazz iránti vonzódását.

Tóth Sándor: Sikoltások (1974, Uhrik Dóra)

Herczog István Harangozó-díjas művész 1992-től 2001-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Neves német balett-társulatok szólistájaként, koreográfusaként, igazgatójaként hosszú, sikeres éveket töltött el a hazánkétól merőben különböző munkamorálú és fejlett menedzsmenttel rendelkező művészi élet közegében. Társulatát az együttes kiváló szólistáiból, Európából szerződtetett fiatal táncosokból és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeiből szervezte újjá. A kritika Herczog István koreográfiai stílusából az ízlést, a zenei és szakmai kultúrát, a klasszikus és modern táncot mértéktartóan elegyítő nyelvezetet, és a művekben mindig jelen lévő artisztikumot emelte ki.

Herczog István: Az élet állomásai (1991, Kovács Zsuzsanna és Lovas Pál)

2001-ben az együttes vezetését Keveházi Gábor Kossuth-díjas kiváló művész vette át, művészeti vezetését 2001-től 2003. tavaszáig pedig Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus. Ők a „legenda folytatódik” szlogent szemük előtt tartva, célul tűzték ki a társulat régi művészi koncepciójának visszaállítását. Korábban is jellemző volt a társulatra, és ma is az, hogy új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni.

Egerházi Attila: Támad a szél (2001, Valkai Csaba Csanád, Tóth Larisa, Kéri Nagy Béla)

2005-ben Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas művész lett a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként működő társulat vezetője. A szakmailag és emberileg nívós, erős társulat építése, a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett legfontosabb feladatának tekintette a tagozati lét megszüntetését, a Pécsi Balett önálló működésének megteremtését. 11 év küzdelem után sikerült tánctörténeti pillanatot írnia: 2017. januárjában Pécs M. J. Város megalapította a szakmailag és gazdaságilag is önálló Pécsi Balett Nkft.-t, melynek élére Vincze Balázst nevezte ki ügyvezetőnek. Az önállósodás elérésében nagy segítségére volt dr. Hoppál Péter akkori kultúráért felelős államtitkár.

A Pécsi Balett székhelye 2017-től a Zsolnay Kulturális Negyed, mely székhelyként tökéletesen harmonizál a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa Program vállalásaival, szemléletével. Szimbolikus jelentése van annak, hogy Pécs városának két fontos, könnyen exportálható márkaneve, a ’Zsolnay’ és a ’Pécsi Balett’ hivatalosan is összefonódott. A Pécsi Balett EKF nagykövetként méltó helyet kapott a Pécs2010 – Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházásának helyszínén, mint a Zsolnay Kulturális Negyed rezidens balettegyüttese.

2017. október 1-jétől Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész, a társulat alapító tagja tölti be a Pécsi Balett Nkft. ügyvezetői posztját, Vincze Balázs a továbbiakban művészeti vezetőként vesz részt az operatív ügyek intézésében.

Napjainkban a Pécsi Balett vitathatatlanul hazánk egyik legelismertebb, vezető táncegyüttese. A minőségi munkát igazolja a rangos magyar és külföldi felkérések magas száma, valamint a közönség folyamatos érdeklődése. Az előadások egyéni, karakteres táncnyelve igen széles spektrumból építkezik. A dramaturgia szerves egységgé formálódik az innovatív vizuális megfogalmazással, így a táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg a színpadon. Vincze Balázs vezetése alatt az elmúlt évek során egy erős, összetartó, nemzetközileg is szakmailag nívós társulat formálódott, mely jelentős előadások sorát hozta létre. A továbbiakban Uhrik Dórával közösen ezt az utat kívánják folytatni, ugyanakkor önállósodva fontos célkitűzés a hangsúlyosabb magyarországi jelenlét és a komolyabb nemzetközi megmutatkozás, mivel a társulat a város meghatározó kulturális exportcikke.