Legyen Tóth Sándor is örökös tag!

Legyen Tóth Sándor is örökös tag!
Elindult a szavazás a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjaira. 2025-ben a táncművész kategória egyik jelöltje Tóth Sándor, a Pécsi Balett alapító tagja, egykori igazgatója.

A Halhatatlanok Társulatát a Magyar Televízió egykori kulturális műsorszerkesztősége, a Stúdió című kulturális hetilap alkotói, Érdi Sándor és Szegvári Katalin hozták létre 1996-ban, egy portrésorozat ötlete nyomán. A társulat Örökös Tagjait a nagyközönség választja meg azon előadóművészek közül, akikről úgy vélik, hogy tehetségükkel, a nemes célok melletti kiállásukkal, valamint a rendelkezésükre álló eszközökkel sokat tettek a kultúráért, a művészetért és a társadalomért.

2025-ben ismét bővül a Halhatatlanok Társulata. A táncművészek közül Balázsi Gergő Ármin, Barta Dóra, Solymosi Zoltán és Tóth Sándor lehetnek tagok.

A Halhatatlanok Társulata Örökös Tagja elismerésben részesülő művészekkel sétáló cipőtalp-lenyomat készül, amelyet Budapesten, a Nagymező utca Operettszínház előtti kiszélesített, parkosított, utcabútorokkal berendezett részén, a Halhatatlanok sétányán helyeznek el.

Mivel a nagyközönség értékítéletét tükrözi, az Örökös Tagság elnyerése még a legsikeresebb művészek számára is nagy megtiszteltetésnek számít.

A jelölt művészekre 2025. március 03-tól május 31-ig lehet szavazni. Idén az SMS szavazás mellett online is lehet voksolni. Kategóriánként egy telefonszámról max. 20 db SMS szavazat, illetve online max. 20 db szavazat adható le személyenként. A szavazatok alapján végül kategóriánként két-két művésszel bővül a Halhatatlanok Társulata.

ALAPDÍJAS SMS SZAVAZÁS: +36 70 70 60 600

Tóth Sándorra a HT44 kód elküldésével lehet szavazni alapdíjas SMS üzenettel.

ONLINE SZAVAZÁS ITT >>


Tóth Sándor Erkel- és Liszt-díjas Érdemes művész, a Pécsi Balett alapító tagja, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. 

"A XXI. század nagy kihívása az ember számára, hogy az őt körülvevő technikai és anyagi világhoz viszonyítva elenyészően semmivé és jelentéktelenné válhat. De van két lehetőség a számára, ahol fontosnak és nélkülözhetetlennek érezheti magát, ez a munka és a szerelem, de minden pillanatot azzal a felelősséggel kell átélnie, hogy csak egyszer, abban a pillanatban élheti át, ez a mi művészetünk a táncművészet könyörtelen törvénye is." - Tóth Sándor gondolatai az 55 éves Pécsi Balett évkönyvéből.

Tóth Sándor táncművész diplomáját az Állami Balett Intézetben szerezte 1960-ban. Még ebben az évben a frissen alakult Pécsi Balett alapító tagjaként került Pécsre, ahol jelentős főszerepeket táncolt és rövidesen önálló koreográfiákat alkotott. Kezdeti műveit könnyed hangvétel jellemezte, ezeket absztrakt, filozofikus, illetve konkrét cselekményű táncdarabok követték. Zenei alapanyagként gyakran használt fel kortárs magyar kompozíciókat, ezzel a társulat repertoárját újító módon gazdagította. Koreográfusként dolgozott több játékfilm és televíziós produkcióban, majd operetteket és musicaleket rendezett.

Eck Imrét követően 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Igazgatása alatt indult el egy új vonulat a balett életében, melyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok lehetőséget kaptak arra, hogy a Pécsi Balettel dolgozhassanak. A szakma és a közönség szívesen fogadta műveit, melyek tükrözték zenei ízlését, formaérzékét, humorát, a klasszikus balett, a jazz iránti vonzódását.
A színházi munkától visszavonulva, Kozármislenybe költözött, ahol önkormányzati képviselőként, a Kulturális Bizottság elnökeként, majd alpolgármesterként komoly érdemeket szerzett a település fejlesztésében.

Fontosabb szerepei:
Első csukaszürke (Az iszonyat balladája), Don Juan, Férfi (Pókháló), Professzor (Pokoljárás), Fabáb (A fából faragott királyfi) – valamennyi Eck Imre koreográfiája

Fontosabb koreográfiái:
Mit takar a kalapod? (1964), Cirkusz (1966), Egyszer volt… (1973), Mezítláb (1973), Két arckép (1973), Sikoltások (1974), H-moll szvit – Megdicsőült éj – Kulcslyukak (1976), Öt etűd cimbalomra (1977), Médeia (1982), Bahcsiszeráji szökőkút (1983), Diótörő (1985) 

2011-ben  a Magyar Táncművészek Szövetsége Életmű-díjjal ismerte el munkásságát.

Munkásságába részletes betekintést nyújt Online Archívumunk.


Portréfotók fent: Tóth László 2015 és 2017, Zsolnay Kulturális Negyed
A lenti archív fotók forrása a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett archívuma.

Támogatók:

Kulturális és Innovációs Minisztérium Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Zsolnay Örökségkezelő NKft. Pécs Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kedvenc KM Kft.

Partnerek:

Pécsi Nemzeti Színház Nemzeti Táncszínház Müpa Magyar Táncművészek Szövetsége Rádió 1 Pécs Pécs FM Made in Pécs