Pécsi Nemzeti Színház

Balettvarázslat a Pécsi Nemzeti Színházban: Diótörő

hetedhethatar.hu - 2013. december 1. - Komlós Attila

November 30-án, szombaton este balettpremiert tartottak a Pécsi Nemzeti Színházban. Advent kezdetéhez igazodva, a karácsonyvárás jegyében a Diótörő került színpadra. A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata generációkat képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa van. Adott egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigurák kelnek életre, de a kislány hite erőt ad nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot.

A Diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A diótörő népszerű balettváltozatának keletkezése Ivan Vszevolozsszkij nevéhez fűződik, aki a Cári Színházak főigazgatójaként olyan mesebalettet képzelt el, amely felülmúl minden addigi produkciót, szebbnél szebb jelmezeket felsorakoztatva. A látványvilágot középpontba helyező koncepció magába foglalta azt is, hogy az eredeti mesét megváltoztatta. Az előadást két képre osztotta, melynek első képében megmaradt a karácsonyesti jelenet, azonban a másodikban eltűnt a mese fonala, és annak helyét az önmaga alkotta pazar látványosság, Cukorország foglalta el. Csajkovszkij nem túl nagy lelkesedéssel állt hozzá a mű megzenésítéséhez, ugyanis úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amiket a főigazgató elképzelt, veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. A mesetéma érdekessége volt az, ami miatt a zeneszerző mégis elfogadta a felkérést. A mű nagy sikerű bemutatóját 1892. december 18-án tartották a szentpétervári Mariinszkij Színházban.

A Pécsi Nemzeti Színház új bemutatója Vszevolozsszkij bő 120 évvel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit messzemenőkig elfogadva, sőt helyenként még túl is szárnyalva nyújtja át a közönségnek a Diótörő varázsát. Vincze Balázs (rendező-koreográfus), Uhrik Dóra (a rendező munkatársa) és Czebe Tünde (a koreográfus asszisztense) vezetésével olyan előadás jött létre, melyben szinte együtt lélegzik a gyermek, tizenéves és felnőtt táncosok sokasága, a történet teljesen magával ragadja a nézőt. A színpadon nem táncosokat látunk, hanem az igazi Marikát, a Stahlbaum házaspárt, Drosselmeyer bácsit, Mária hercegnőt és Diótörő herceget, családtagokat, egereket és más mesehősöket. A rengeteg szereplőt megmozgató előadásban a Pécsi Balett művészei, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei, valamint tizenkét gyermekszereplő vesznek részt. Rózsa István varázslatos formájú, kreatívan megalkotott, szinte észrevétlenül átváltozó díszletei a vetített, animált effektekkel, valamint Rományi Nóra részletgazdag jelmezei szemkápráztatóak, ám mégsem uralkodnak, hanem a táncosok – és a mese, a varázslat – elbűvölő környezetét rajzolják ki.

Az előadás az eredeti, 1892-ben bemutatott produkciót idézi, azonban a pécsi előadás talán még kerekebb egészet alkot, amelyben a fő történet két képét mintegy keretbe foglalja a Drosselmeyer „Különös szerkezetek” elnevezésű varázsboltja előtt játszódó jelenetpár. Az első, amikor előkerülnek az óraszerkezetes felhúzható bábok és a címszereplő Diótörő, majd a második, Marika és Drosselmeyer zárójelenete. Mindezt az emberméretű egerekhez arányaiban igazodó óriási, először guruló, majd pattogó, végül csillaggá változó aranydió nyitójelenete vezeti föl. A sok szemkápráztató mozzanat közül természetesen kiemelkedik a második felvonás páros tánca Domoszlai Edit és Tuboly Szilárd előadásában, de az akrobatikus elemekben bővelkedő spanyol, kínai, orosz táncokat se hagyjuk ki. Sőt, miután elkezdtünk a részletekbe merülni, akkor már csak a látványvilága miatt sem szabad megfeledkezni a gigantikus jegesmedvés jelenetről!

Összességében jól kiérlelt, remek összjátékot láthatunk, ahol a mese fő gondolata, mondanivalója kitűnően átjön az elbűvölő, a giccs határát mesterien súroló de azt nem elérő karácsonyi csomagoláson.


Pécsi Balett Nkft. | info@pecsibalett.hu | 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.
Asz.: 25852103-2-02 | Cg.: 02-09-082787