Pécsi Nemzeti Színház

A táncban az ember felülkerekedik önmagán
Interjú Uhrik Dórával

www.pecsma.hu - Csató Andrea - 2010. 07. 17.

 

A legjobb egészségnek örvend, s immár halhatatlan – legalábbis művészi téren. S annak dacára, hogy a táncosoké a legrövidebb aktív művészi pálya, Uhrik Dóra, a Pécsi Balett alapító tagja, Kossuth-díjas, érdemes művész, nagy tekintélyű táncpedagógus, a sorstól ritka adományként azt is megkapta, hogy táncos pályafutásának fél évszázados jubileumát a színpadon ünnepelje: a Giselle-ben a címszereplő anyjaként a 2010/2011-es évadban is fellép, s Frenák Pál ősszel készülő legújabb darabjában ugyancsak láthatjuk. Idén a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. Az ünnepség gálaműsorát július 17-én 20.40-kor sugározza az MTV 1-es csatornája.

Anyukája hároméves korában íratta be Uhrik Dórát egy tánc-magániskolába, ahová a csöppség nem szeretett járni, de szófogadó gyermek lévén, nem lázadt a szülői döntés ellen. Még öt esztendővel később sem, amikor a Magyar Állami Balettintézetben kellett a felvételi bizottság előtt helytállnia, hogy valóra váltsa édesanyja réges-régi álmát. Háromezer jelentkezőből huszonkettejüket vették föl, ám a lányok közül csak tízen végeztek. Tizenhét évesen már diploma volt a kezében, nem csoda hát, hogy az Eck Imre vezetésével 1960-ban létrejött Pécsi Balett legifjabb tagja lett. 1976-ban kezdett tanítani a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, melynek tánc tagozatát 1991 óta vezeti.

- Nem tudok az országban olyan teátrumhoz, balett-társulathoz menni, ahol ne találkoznék egy-két tanítványommal, s ez roppant jó érzés! – kezdi beszélgetésünket Uhrik Dóra. – Most, az Örökös Tagság gáláján is, a musicalrészletekkel fellépő hat együttes mindegyikében táncolt régi növendékem.

- Milyen érzés halhatatlannak lenni?

- Csodás, de egyben félelmetes is, mert ösztönösen megjelenik előttem a halhatatlanság szópárja, a halandóság.

- Rangos szakmai elismerés ez, melyhez a kategóriánként megnevezett négy jelölt közül a közönség szavazatai alapján juthat az ember.

- Ez adja az igazi értékét, hisz mi a közönségért vagyunk, a publikumot szolgáljuk. Orosz Adél hívott föl, amikor kiderült, hogy a jelöltek között vagyok, s mondta, értesítsek minél több ismerőst, voksoljanak szorgalmasan. Én meg, bevallom, el is felejtkeztem erről.

- Mit jelent ez a díj?

- Nyugalmat, Azt, hogy amit megtehettem ezen a gyönyörű és nehéz pályán, azt megtettem. Csodálatos szerepeket táncolhattam el Eck Imre és Tóth Sándor balettjeiben, aztán Herczog István igazgatása idején, s most, a hetedik x-hez közeledve Vincze Balázs is számít még rám. Ötven éve vagyok a színpadon. Minden szakmai elismerést megkaptam, csak a Nobel-díjat nem, mert azt művészkörökben nem osztogatják. Agyonpolitizált világunkban az élő értékek sokszor elsikkadnak, pedig mélyen hiszek abban, hogy a kultúra építése társadalomépítő eszköz is. A művészeti gimnáziumban mint tagozatvezető a tehetséggondozásért felelek. Nem mindennapos tréningeket vezetek, hanem a koncertvizsgákat tanítom be, koreografálok, zenét szerkesztek, szövegkönyvet írok, jelmezt tervezek, kurzusokat szervezek, az oktatási programot dolgozom ki. Annál nagyobb örömöt, hogy megcsillanni látok egy tehetséget, s hozzásegíthetem, hogy kicsiszolódjon belőle egy értékes gyémánt, ennél szebb szakmai feladatot nemigen tudok elképzelni. Én a táncművészetet az egyetemes színház részeként kezelem, erre neveljük a gyerekeket is. Ennek köszönhető, hogy tanítványaink például az idei POSZT-on nemcsak táncművészként voltak jelen, hanem egy-egy produkció koreográfusaként, színészeként, díszlet- és jelmeztervezőjeként is megállták a helyüket.

- Mit tart legfőbb tulajdonságának?

- Magammal és másokkal szemben is maximalista vagyok, de megtanultam dicsérni is, és sikerül humorral föloldanom a szituációt, ha szükséges. Mindig érzékeny, tépelődő, kockáztató alkat voltam, de szorongással teli, mazochista és önironikus is egyben. Játszottam operettben és musicalben, és megtaláltak nagyszerű prózai szerepek is. A táncban az nyűgöz le, hogy az ember felülkerekedik önmagán, és az agyával képes uralni testének minden porcikáját. A tánc az ember győzelme a saját teste felett. Gyötrelmes, de felszabadító, csodás küzdelem.

Az elismerésről

Először 1996-ban választottak örökös tagokat az MTV akkori népszerű kulturális műsora, a Stúdió szerkesztőinek (Érdi Sándor, Szegvári Katalin) kezdeményezésére. 2010-ben Pogány Judit, Lorán Lenke, Gálffi László és Szilágyi Tibor színművész, László Margit és Berczelly István operaénekes, valamint Novák Ferenc és Uhrik Dóra táncművész lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Fémbe öntött lábnyomukat ősszel avatják fel a Pesti Broadway sétányán, a Nagymező utcában.


Pécsi Balett Nkft. | info@pecsibalett.hu | 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.
Asz.: 25852103-2-02 | Cg.: 02-09-082787