Pécsi Nemzeti Színház

A CSODÁLATOS MANDARIN - A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
Fotóalbum (kattintson a képre az album megtekintéséhez!)




Bartók-est a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett előadásában

A Pécsi Nemzeti Színház és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója

Bemutató: Kodály Központ 2017. 04. 25. 26.

A Bartók-est a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett első nagyszabású együttműködése, melyre a Bartók-év alkalmából kerül sor. 2010-ben Pécs M.J. Város mindkét emblematikus alkotóműhelye elnyerte Európa Kulturális Fővárosának nagyköveti címét. Művészi teljesítményükkel azóta is Pécs hírnevét öregbítik hazai és nemzetközi szinten.
Bartók Béla két klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a két táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról, A fából faragott királyfi népmesei bölcsessége a valódi erények értékéről a külsőségek fetisizálása helyett - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája, a királykisasszony és a királyfi látszólag naiv meséje a ma emberének is tükröt tartanak. Társadalomkritikájuk érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérintik az érző ember lelkét, mert felcsillantják a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.

A csodálatos mandarin

Zeneszerző: Bartók Béla
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó (Manier)
Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas

Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor

Mimi: Ujvári Katalin
A mandarin: Koncz Péter
Az öreg gavallér: Téglás Bánk
A kis diák: Matola Dávid
1. csavargó: Kerekes Soma Lőrinc
2. csavargó: Szabó Márton Fülöp Viktor-ösztöndíjas
3. csavargó: Tuboly Szilárd

A csodálatos mandarin központi témája az érzékiség erejének megjelenítése mellett az erőszak, az emberi elnyomás és függőség, a társadalmon kívüliség megmutatása is. A 21. század nagyvárosának lezüllött és kilátástalan nyomorában élő prostituált lány pénzre váltott életében mindennapos rutin az érkező kliensek kiszolgálása mellett az őt futtató csavargók kegyetlenkedése, a vendégek kirablása is. Mimi szabadulna ebből a szörnyű fogságból, de a csavargókkal sajátos függőségi viszonyban vannak. A két látogató, az öregúr és a fiatal fiú kirablása után egy különös vendég érkezik. A mandarin, a gazdag keleti férfi, akinek ereje és mássága először taszítja, majd egyre közelebb vonzza a jobb életre vágyó lányt. A testiség ösztönös erején túl a mandarin egy másik világ dimenzióját is felvillantja az embertelen sorsában vergődő lány számára. A leskelődő csavargóknak nem tetszik az egyre fokozódó vonzalom, attól tartanak, hogy megélhetésük eszközét elviszi a szerelem. Ezért három különböző módon próbálják megölni a mandarint, sikertelenül. Mindegy egyes támadás után újraéled, sőt beteljesületlen vágya csak hatalmasabbá teszi. Mimi végül önként odaadja magát, nem tudva, hogy ezzel az idegen sorsát is beteljesíti: a mandarin meghal. A lány testével befedi elvesztett reményét, de talán szíve alatt már egy új élet dobog.

A csodálatos mandarin bemutatója a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.

A fából faragott királyfi

Zeneszerző: Bartók Béla
Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
A koreográfus asszisztense: Ujvári Katalin
Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas

Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor

Királyfi: Szabó Márton Fülöp Viktor-ösztöndíjas
Királykisasszony: Vincze Brigitta
Tündér: Nagy Írisz Harangozó-díjas
Fabáb: Tuboly Szilárd

Valamint: Domány Réka, Hoffman Virág Zoé, Kócsy Mónika, Szécsi Theodóra, Tandi Zsófia, Frank Edina, Nier Janka, Zsoldos Flóra Alexa
Harka Máté, Kerekes Soma Lőrinc, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt Harangozó-díjas, Téglás Bánk, Varga Máté

A fából faragott királyfi cselekményét így foglalta össze az 1917-es operaházi premierről szóló kritikájában Bálint Aladár a Nyugatban:
„Egymásra talál a mesekirályfi és a mesekirályleány, a két szomszédvár fiatal lakója, de idegen akarat - a tündér - eltorlaszolja egyesülésük útját, várába kergeti vissza a királyleányt. A királyfi utána iramodik, de a tündér táncoló erdő gyűrűjét forgatja meg körülötte, a patak habjai is - megannyi szép leány - kiszállnak a medrükből és mikor a királyfi legyűri az ellene harcba küldött elemeket, már késő, a királyleány csüggedten ül rokkája mellett fent a várban. Nem veszi észre a vár alatt epedő szerelmesét, aki hiába ágaskodik, nem ér fel hozzá. Póznára rakja koronáját és felemeli, de az sem elég, végül is lenyírja haját, leakasztja palástját, és a póznát ékesíti fel fiatalsága, királyi volta jelvényeivel. Ezekkel le is csalja a királyleányt, aki azonban a póznára pazarolja szerelmes pillantásait. Mozgó, táncoló figurává varázsolja a tündér e koronás parókás fadarabot, a királyfi pedig árván, magára hagyatva siránkozik sorsa fordulásán. A fabábú végül is összeroskad és a felrúgott, elhajított pózna felett egymás karjaiba roskad a két szerelmes. Ez lenne Balázs Béla színpadi munkájának rövidre fogott tartalma.”
A népmesei ihletésű történet celebek uralta világunkban igencsak aktuális, egyaránt szolgál fiatal és érett nők és férfiak okulására, kicsit „updatelve” óriási megosztást generálna a népszerű közösségi oldalakon. Hiszen így élünk mi is: értéktelen bábokat idealizálunk, külsőségek vonzásában élünk tárgyak uralta világunkban, és közben boldogságra vágyunk. Jobb esetben találkozunk egy tündérrel, aki felnyitja a szemünket és saját próbatételeinket kiállva megtaláljuk a párunkat és helyünket a világban - ahogy a szerelem beteljesüléséért vívott küzdelem során először a királyfi, majd a királylány is rájön, mennyivel fontosabbak a belső, valódi értékek, mint a külsőségek.

A fából faragott királyfi szcenizálva a Pannon Filharmonikusok 2017. március 25-i „A Királyfi és Pulcinella tánca” című koncertjén debütált kiemelkedő sikerrel.


Pécsi Balett Nkft. | info@pecsibalett.hu | 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.
Asz.: 25852103-2-02 | Cg.: 02-09-082787